Az előző fejezetben láthattuk, hogy a magyar nyelvüek története a kialakulásuktól kezdve i.u 400-ig ismert. Már csak az a kérdés, hogy hol voltak, mint csináltak a magyar nyelvű őseink az i.u. 400-900 közti fél évezredben. Ez a kérdés nem válaszolható meg egyszerűen. A tudományos világ még azt sem tudja, hogy hol is voltak az elődeink alig 100 évvel a honfoglalás előtt, pedig már épp elegen foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Hogy eredményre jussuk, követnünk kell László Gyula retrospektív (visszafelé haladó) módszerét, így először azt kell tisztáznunk, hogy közvetlenül a honfoglalás előtt mit csináltak az őseink. Ezt azért tudjuk, Etelközben éltek. Hol is van Etelköz? A Kárpátok és a Dnyeper közti sztyeppe vidéken. Sőt, azt is tudjuk, hogy a magyarok a kazárok szomszédságában éltek. A magyarokat tehát a Kazár Birodalom és a Kárpátok közt kell keresnünk. Ezt a térséget a továbbiakban pontuszi puszta néven fogom említeni.
Honnan tudunk Etelközről és őseink kazár kapcsolatairól? Van egy korabeli mű, amit Bíborbanszületett Konstantin bizánci (görög) császár írt a Birodalom kormányzása címen. Görögül: De Administrando Imperio röviden DAI) Ebből két fejezet a 38 és 40. fejezet kifejezetten a magyarok 9. századi történetével foglalkozik, a közbenső 39. fejezet pedig a kavarokkal, akik a magyarokhoz csatlakoztak. Ismerünk-e más forrást is erről az időszakról? Igen, ez Dzsajáni arab író műve, ami ugyan elveszett, de számos másolatban sok részlete fennmaradt. Én elsősorban a legkorábbi másolójától Ibn Rusztától fogok idézni.
A 9. század kezdetén a térség legnagyobb hatalma a Kazár Birodalom volt, mely megalakulása (640 körül) óta elzárta a sztyeppe Volgán túli részét a Volgán inneni résztől. Ezen a "kazár falon" egyetlen nép sem tudott áthatolni. Épp ezért (is) a történészek úgy vélik, hogy a magyar nép a kazárok segédnépe lehetett. Annál is inkább meggyökeresedett ez a nézet, mert az urali magyar "őshazából" valahogy el kellett jutni a magyaroknak Etelközbe, és ez csak a kazárokon keresztül történhetett, amit lehetetlen volt végigjárni a kazárok ellenében.
Valami miatt meggyengült ez a Kazár Birodalom a 9. század első (vagy a 8. század utolsó) éveiben. Erre két esetről lehet következtetni. Az egyik az, hogy a Don déli oldalán megszűnt a Szokolovszkaja-Balka régészeti kultúra, amit egyes tudósok még most is a kazárokhoz kötnek teljesen értelmetlenül, mert a Kazár Birodalom nem szűnt meg akkor. A másik: a kazárok erődöt építenek 810 körül a Don jobb partján a később épülő Sarkellel szemben. Ettől régebbi erőd nincs a térségben és ez azt jelzi, hogy a kazárok a Donnál védekezésre rendezkedtek be a 9. század elején a tőlük nyugatra lakó népekkel szemben. És erről a tényről Dzsajháni is megemlékezik. Ibn Ruszta azt írja, hogy "a kazárok régebben körülsáncolták magukat a magyarok és az országukkal szomszédos más népek ellen". Itt egyelőre csak annyit, hogy ez a "régebben" kifejezés a DAI-ban is feltűnik, vagyis kell lenni valami mögöttes tartalomnak. Az idézet azt igazolja, hogy a kazárok nem voltak barátságos viszonyban a magyarokkal a 9. szd első felében, sőt, a magyarok és más népek ellen védekezésre kényszerültek.
Van itt egy ellentmondás. Ha a magyarok ellenségesek voltak a kazárokkal, akkor hogyan történhetett az, hogy "Kazária fejedelme, a kagán vitézségükért és szövetségükért nemes kazár nőt adott feleségül a türkök első vajdájának, akit Levedinek neveztek" (DAI) Egyértemű. Itt egy szövetségkötésről van szó Levedi és a kazárok közt, ezt pecsételte meg a házasságkötés, ami egyben azt is jelentette, hogy a szövetség addig tart, amíg a házasság. Tudni kell, hogy Levedi a 9. század közepén már öreg ember volt, így a század elején volt ifjú, házasságkötésre alkalmas (nőtlen) helyzetben. Vagyis pont abban az időben lépett szövetségre a kazárokkal, amikor a kazárok erődöt építettek a magyarok ellen. Ez hogyan
lehetséges? Igen egyszerűen. A 9. század első felében a magyarok nem léteztek. Csak egymástól független törzsek éltek a pontuszi pusztán, ahogy erről a DAI ír is. "A türkök (= magyarok) hét törzsből állottak, de sem saját, sem idegen fejedelem felettük soha nem volt, hanem valamiféle vajdák ( = törzsfők) voltak közöttük, akik közül az első (= legtekintélyesebb) vajda volt az előbb említett Levedi." Levedi tehát csak az egyik törzsfő volt a pontuszi pusztán élő hét független törzsfő közül. Ebből már adódik is a megoldás: néhány törzs támadta a kazárokat a 9. század elején, és ezen törzsek háta mögött élt Levedi a törzsével, ezért vele kötöttek szövetséget a kazárok a támadó törzsek ellen.
Igen ám, de "a sors úgy akarta, hogy az a Levedi nem nemzett azzal a kazár nővel gyeremeket." (DAI) Ez minden bizonnyal azt jelenti, hogy a kazár hercegnő épp az első gyerekszülésbe halt bele, és ezzel Levedinek a kazárokkal kötött szövetsége is felbomlott egykét évvel a megkötését követően. Tehát úgy 810 körül már az összes pontuszi törzs jó viszonyban, időnként szoros szövetségben élt egymással, de még nem alkottak törzsszövetséget.
Térjünk vissza a "régebben" kifejezéshez. Dzsajháni régebben magyarokról és más népekről ír, a DAI pedig ezt írja: "abban az időben (= régebben) nem türköknek mondták őket, hanem valamilyen okból szávartű ászfalűnak mondták őket" Mindkét forráshely arra utal, hogy régen volt egy helyzet, ami után történt valami, ami megváltoztatta a régi státust. Mi történhetett közben? A tudományban konszenzus közeli helyzet van arról, hogy a magyar törzsszövetséget a 9. század közepén kötötték meg. Vagyis a DAI szerint a 9. század közepe előtt még szvartük (szavarok) voltak, és utána magyarok lettek, Dzsajháni szerint pedig azelőtt más népek és magyarok éltek a kazároktól nyugatra elterülő pusztán. Csakhogy a pontuszi pusztát kisöpörték a besenyők. A 10. század közepén ott már csakis besenyők éltek. Vagyis. Azok akik a 9. század közepén a pontuszi pusztán éltek, a 9. század végén honfoglalókká váltak. Nem volt tehát több nép a pontuszi pusztán, hisz mind magyarrá lett.....de nem az volt a 9. század közepéig. Dzsajháni a 9. század végén azt feltételezte, hogy már a század elején is voltak magyarok, ezért írta azt, hogy magyarok és más népek, pedig csak magyarrá lett népekről tudósított, a DAI-ban pedig a magyarok régi nevét szavarnak írta a császár, pedig a szavarok is csak a magyarok egyik (valószínűleg a legnagyobb) alkotói voltak.
Fentiek alapján leegyszerűsödött a kérdés, hogy kik is a magyarok? A magyar törzsszövetséget azok a népek alkották, akik a 9. század közepén a pontuszi pusztán éltek. Ahogy minden válasz, úgy ez is újabb kérdéshez vezet. Kik is éltek a kérdéses időszakban a pontuszi pusztán? Erre is van válasz. Régészek szerint a Don-Dnyeper térségben alánok és bolgárok éltek a szaltovói régészeti kultúrában. A DAI szerint a már említett szavaroknak is ott kellett élni. A Dnyeper térségében szubotnyici népe élt, akiket a mai tudomány a magyaroknak tart, ugyanis ők azok, akik az Uraltól jöttek 840 körül. A Dnyeszter vidéken hungerre és Vngare néven említett ungrik éltek, akik egyébként a Kárpát-medence keleti felében is éltek. Ezek a népek alkották együttesen a magyar törzsszövetséget. Kérdés hogy akkor honnan van a magyar nevünk? Ez a megyer törzs nevéből van. A sztyeppén az a szokás, hogy egy új törzsszövetség a fejedelmet adó törzs nevét veszi fel. Ezek alapján Árpád a megyer törzs tagja volt.
Szólni kell arról, hogy a DAI szerint a kazárok bábáskodtak a magyar törzsszövetség megalakulása körül. Ez nyilvánvaló képtelenség, hisz erődöket építettek a magyarok ellen. De akkor mi is lehet a császár értesülése mögött? Ehhez ismerni kell a DAI-nak a kavarokról szóló fejezetét. Eszerint belháború ütött ki Kazáriában, ami a lázadók (kavarok) vereségével végződött, minek következtében a kavarok a magyarokhoz menekültek Etelközbe. Tehát a kazár hatalom ellen harcoló lázadók a magyarokhoz menekültek, akik szintén a kazárok ellen harcoltak. Ez így rendben is van. De akkor nem a kazároknak, hanem a kavaroknak volt érdekükben a magyar törzsszövetség megszervezése. Igaz, ők is kazárok voltak. Mindezt alátámasztja két érdekes forrás. Ibn Fadlán azt írja, hogy az első kazár méltóság a kagán, a második a kazár bég, a harmadik pedig a kündükagán. A kagán és a kündükagán könnyen összetéveszthető, nyilván ez történt a DAI írása során, így aztán nem a kazárok, hanem a kavarok szervezték meg a magyar törzsszövetséget, amit az is alátámaszt, hogy Ibn Ruszta Etelközben 870 körül két magyar fejedelemről ír Az egyik neve: Kündü. És hogy miért folyt a kazár belháború azt egy mások arab forrásból tudhatjuk. Ez arról tudósít, hogy 860-ban a kazár bég (második méltóság) legyőzte az "ellent", aki minden bizonnyal a kündükagán (harmadik méltóság), vagyis az üresedésben levő kagáni trónért harcolt egymással a két jelölt. A kazár belháború tehát 860-ban ért véget. A DAI szerint a magyarok "Együtt laktak a kazárokkal három esztendeig, s minden háborújukban együtt harcoltak a kazárokkal." A kazár belháború tehát 857-ben kezdődött és közvetlenül ez előtt, a háborúra való felkészülés idején szervezte meg a kündükagán a magyar törzsszövetséget 855-56-ban.
Még szeretnék visszatérni a 9. századi történelmünk mellékszálaihoz, de most már ennek a fejezetnek a lezárásául annyit, hogy a magyar törzsszövetség 855-ben a Levédiának nevezett pontuszi pusztán hét törzsből alakult meg a megyer törzsből választott fejedelemmel. 4-5 év múlva Levédia keleti felét elveszítették, és a honfoglalók Etelközbe költöztek. Ők tehát a magyar törzsszövetség egy részéből, valamint a kavarokból álltak, és sok nemzetiségűek (multietnikusok) voltak. Ami ezután történt az már közismert, bár a honfoglalás is korrekcióra szorul, amiről még lesz szó.
