Számomra különös, hogy a tudomány elsősorban a régészeti leletek alapján osztja korszakokra az őskort. Kezdik az őskőkorszakkal (paleolit), majd a mezolit és a neolit következik. Ezzel viszont csak az anyagi kultúrát jellemzik, de nem az ősember életét, pedig nem egy rövid időszakról van szó. A mai ember (Homo sapiens sapiens, HSS) úgy 150 000 éve alakult ki, és kb 60 000 éve került Európába, ahol a neandertáli ősemberrel találkozott, és kis mértékben keveredett is. Akkoriban az emberek halász-vadász-gyűjtögető (hvgy) életmódot folytattak. Ma már tudjuk, hogy területi csoportok alakultak, ez adta az ősemberi élet szervezeti kereteit, szemben azzal az általános elképzeléssel, miszerint az emberek hordákban vándoroltak a pusztában, ahol csatlakoztak hozzájuk mások, ill. leszakadtak a hordából, akik már nem akartak, vagy tudtak velük tartani.

Hogyan is épültek fel ezek a területi csoportok? Az én álláspontom szerint fiútestvérek alkották a csoport gerincét, akik a szomszéd csoportoktól szereztek nőket. Épp a családi kötelék miatt ezen csoportok ősi nagycsaládot alkottak, ami eltér az ismert családok, és a 19. századi paraszti nagycsaládoktól is. Ez a nagycsalád volt a társadalmi alapegység, és az általuk birtokolt terület javaiból éltek. Ez a terület akkora volt, amire szükségük volt. Ezt is nagy fáradsággal tudták bejárni, megvédeni, így a szükségletek fedezésén túli területet nem tartottak fenn maguknak. Így az egy nagycsalád által birtokolt terület átmérője 20-25 km volt. Ilyen területek borították be méhsejtszerűen az ember által lakható térséget. A peremvidékeken természetesen nehezebb volt az élet, nagyobb területre volt szükségük a megélhetéshez. Az az élettér viszont olyan volt, mint ma egy ország. Ott a területbirtokló nagycsalád volt a független úr, és oda idegen fővesztés terhe mellett nem léphetett, mert az ott rendelkezésre álló élelmiszerkészlet épp csak a nagycsaládnak volt elegendő. Ezért tehát az emberiség első létformáját független nagycsaládi létnek nevezem.

Ez a létforma a kezdetektől 30-35 000 évvel ezelőttig tartott. Ekkoriban egy rendkívül jelentős fejlődés történt a HSS világában, amiből a neandertáli ősember kimaradt. Ez a szövetségkötés képessége. Amikor is az addig ellenséges szomszédok összefogtak a közös harmadik szomszédjuk ellen. Ez az új lehetőség a HSS kezében vezetett szerintem a neanderek kihalásához. Ennek az időpontját nem csak a neanderek kihalása, de a művészetek, a vallás és a nyelvek kialakulása is meghatározza. A szövetségkötés képességének a legfontosabb hatása az volt, hogy a független nagycsaládok fölött egy új szervezeti forma alakult ki, ez pedig a törzs volt. A törzset azok a nagycsaládok alkották (immár a függetlenségük elvesztésével) melyeket egy központból lehetett felügyelni, és megvédeni. Ebben az időben a törzsek területe egy kb. 100 km átmérőjű kört adott ki. A későbbiekben ezt az egységet gyalogtörzsnek fogom nevezni, a törzsi világ elsorvadása előtt nem sokkal megjelenő kovas törzsektől való megkülönböztetés céljából. A lovas törzsek már 3-400 km-es átmérőjű területet voltak képesek birtokolni a ló gyorsasága miatt.

Csak említés szintjén a törzsi világ (a peremvidékek kivételével) homogén volt a kialakulásától a földművelés megjelenéséig, a neolit forradalomig. A földművelő társadalmak vezettek az ókori nagy rabszolgatartó társadalmak és a mai kis családok kialakulásához. A földműveléstől függetlenül a törzsi társadalmak továbbra is fennmaradtak ott, ahol nem volt szükség öntözésre és központosított védekezésre.