Az onogurok 10 évvel a Hun Birodalom bukása (hun szóródás) után 10 évvel jelennek  meg az írott forrásokban, konkrétan 463-ban. Sokak véleménye az, hogy a Kaukázus-Don térségben telepedtek le, az viszont biztos, hogy hamarosan a pontuszi puszta északi sávjában kötöttek ki. Tőlük délre a Fekete és Azovi tenger mellékén bolgárok és utigurok laktak, tőlük északra pedig a ligetes puszta magyar nyelvű népe lakott. Ezeken a népeken vonultak keresztül az avarok, mikor 567-ben a Kárpát-medencébe vonultak. Antropológiai vizsgálatok szerint (Fóthi Erzsébet) nem csak egyszerű átvonulásról van szó, hiszen csak a teljes koraavar népességnek néhány százaléka avar (ázsiai) típusú, a népesség zöme kelet-európai típusba sorolható, vagyis az avarok ragadták magukkal akkor, amikor a pontuszi pusztán áthaladtak. Ezek közül a bolgárok és utigurok a 630-as években fellázadtak az avar uralom ellen, de vereséget szenvedtek és kivonultak az Kárpát-medencéből. Más volt a helyzet a pontuszi pusztán. Ott az avar uralom egészen a Don folyóig ért, de Kuvrat bolgár fejedelem 635 körül megtámadta az avarokat, és a korabeli forrás szerint "felszabadította az onogurokat". Így jött létre a Kuvrat onogur-bolgár birodalma. a Kaukázus és a Kárpátok közti térben.Ha megvizsgáljuk az onogurok térségbeli kapcsolatait, feltűnik, hogy a szlávok (erdőlakók) ungrinak nevezik a magyarokat, ami egyértelműen az onogurok nevéhez kapcsolódik. Ámde a szlávok nem is voltak közvetlen kapcsolatban az onogurokkal, mert köztük élt a ligetes puszta népe. Annak a népnek a neve viszont (majdnem) elveszett. Ez úgy lehetséges, hogy az onogurok uralta terület elért a szlávokig, vagyis kiterjedt a ligetes pusztára, és annak a népére is. Mit jelent ez? Azt, hogy ami lejátszódott ezer évvel azelőtt Szargatkán, ahol az ugorok szaka uralom alá kerülve átadták a nyelvüket a kettejük összeolvadásából kialakult új népnek. Az onogurok tehát átestek egy nyelvcserén, miután összeolvadt az általuk meghódított magyar nyelvű néppel. Az ehhez szükséges idő is rendelkezésre állt, mivel szargatka népe kb. 380 körül vándorolt el az Ob-Irtis vidékéről a pontuszi ligetes pusztára (is), az onogurok pedig 463-ban vonultak a szomszédságukba, így 670-re, amikor Kuvrat birodalma az uralkodó halála után egy kazár támadás következtében összeomlott, népük pedig szóródott.
A bolgár szóródás következtében 670-ben öt felé szóródott a birodalom népessége. Ezek közül nem tudjuk, hogy az egyes új néptöredékekben milyen volt az onogurok és a bolgárok aránya. Azt tudjuk például, hogy Aszparuh népében voltak bolgárok is, meg kisebbségben nándorok is, akik onogurok voltak (Nándorfehérvár). A későbbiekben onogundur néven még megjelennek a forrásokban onogur kisebbségek. Okkal feltételezhetjük viszont, hogy a Kárpát-medencébe Kujber népével onogur többségű nép vonult be. Kujbert később a Szerémségbe helyezték helytartónak, de leginkább azért, hogy a népétől elválasszák. A Szerémségben talált bizánci foglyok élén Macedóniába vonult, hátrahagyva az onogur népét.
A Kárpát-medencében az amúgy is kis létszámú avar népességet az onogurok "túlszaporodták", és ami ezzel jár, az onogurok magyar nyelve vált dominánssá, amit elősegített a 795-ben lezajlott avar belháború, ami minden bizonnyal az uralkodó avar nép erőteljes pusztulásával járt, egyben a köznépet adó onogur elem részarányának a
növekedésével is. Ezt igazolja az is, hogy az avarokat a 9. században már ungri néven is ismerik a nyugati források. A magyar nyelvű onogur nevű népet ezért a továbbiakban nem onogur, hanem ungri néven fogom említeni.